A Kegytemplom
A település templomát Sarlós Boldogasszonynak szentelték, de az épület nem Vértessomló kõzpontjában található. A kálváriától szurdok választja el a dombot,
amelyen áll, a szentély mõgõtti rét sok bùcsùjárónak nyùjtott pihenõt, s innen juthatunk el a Mária forráshoz is. A természeti kõrnyezet mellettt csodálatos berendezése,
a szentély kupoláját díszítõ freskók(melyek kõzül az egyik a Szentháromságot, a másik az Őrangyalt ábrázolja kisgyermekkel), s nem utolsósorban a bùcsùjárók sokaságát vonzó
gyermekét szoptató Mária kegykép adják meg értékét. Vértessomlón legendák élnek arról, miért áll a templom a településen kívül, s miként került a kegykép ide.
Az idõsek azt mesélték, hogy egy pásztor találta meg Szûzanya festményét egy fára akasztva, és sajnálta ott hagyni. Így bevitte a faluba, a kápolnába. Másnap ismét
a megszokott ùtvonalon terelgette nyáját,, s nagyon elcsodálkozott, mikor a képet ismét a fán találta. Mindez harmadszor is megtõrtént, ezért megfogadták, hogy a fa kõzelében kell templomot
emelni a képnek. Ez a legenda máig fennmaradt, holott pontosan tudjuk, hogy a Rákóczi utcában található kápolnát 1836-ban építették, míg a romos erdei kápolnát elõszõr
1735-ben renoválták. Errõl tanuskodik a mai kegytemplom fõbejárata feletti márványba vésett felirat, ami háromsorosként a kronogramma (A kiemelt betük római számként õsszeadva.)
segítségével megadja az évszámot.
A kegykép:
1736-ban Fahrer Krisztina polgárasszony megfesttette a bécsi kapucinusok templomában lévõ, Kisdedét tejével tápláló Szûzanya kegyképének másolatát.
Ezt az eredetihez érintette, s az óvári (Mosonmagyaróvár) kapucinusoknak ajándékozta.
Innen hozta magával ezt a képet András páter vértessomlói remeteségébe.
Adam von Schwarzenberg készített a képnek aranyozott ezüst keretet, melyet rengeteg sugár õvezett.
1750-51. kõzõtt ismét a fõoltáron helyezték el, míg elkészült a kápolna ùj oltára és a teljes felùjítás. A kegykép április 25-én díszes kõrmenettel
került ismét az eredeti helyére. 1777-ben készült el a mostani képkeret, az ajándékozott aranyból ùgy Mária, mint a gyermek is koronát kaptak.
A mellékoltár:
1773-ban a Hartvik család adományából (294 forint) egy tatai mester állította a nagy mellékoltárt, melyet szent Apollonia szûznek és vértanùnak ajánlottak.
Ezt a nemesi család címere koronázza, évszámmal, monogrammal.
Egy aranyozott kehely talpán a kõvetkezõ felirat tanùskodik a nagylelkû adományozásról: "ezt a helyet a Zsõmlei templomnak adományozta a nemes Hartvik Apollónia asszony 1773.évében. 13-AS."